Már az utazás is külön élmény volt: napsütés az ablakon túl, vidám beszélgetések a kupéban, tervezgetés, hogy ki melyik távon indul, és persze a kötelező poénáradat, ami nélkül nincs közös túra.

Megérkezve Egerbe két csapatra oszlottunk: a bevállalósabbak nekivágtak a 17 kilométeres hosszú túrának a Nagy-Eged hegyet meghódítani, míg a rövidebb, 8 kilométeres útvonalat választók kényelmesebb tempóban, de ugyanolyan lelkesedéssel indultak el.

Az időjárás egyszerűen tökéletes volt. Meleg, napsütéses délután, a levegő friss, de már tavaszillatú. Az ösvények mentén az első apró virágok bújtak elő – halványlila és fehér szirmok jelezték, hogy a természet is velünk ünnepel. A szőlősorok között kanyargó utak, a domboldalak zöldülő foltjai és a távolban csillogó Eger látványa mesébe illő hátteret adtak a beszélgetéseinknek.

A hosszú távon túrázók derekasan gyűrték a kilométereket – 17 km nem kevés! –, de a jó társaság mindent könnyűvé tett. A rövidebb, 8 km-es csapat sem maradt élmények nélkül: a kilátópontnál újra találkozva együtt csodáltuk a panorámát. Fentről Eger olyan volt, mint egy makettváros: apró háztetők, templomtornyok, és a tavaszi fényben fürdő utcák. A látványért minden lépés megérte.

A hangulat végig laza, vidám volt, ha kellett egymást bíztatva lépdeltünk a kaptatós részeken. Sok-sok poén repkedett, néha már fájt a nevetéstől az oldalunk. A hegytetőn előkerültek a szendvicsek és persze a közös fotók sem maradhattak el – napsütésben hunyorgó szemekkel, de annál őszintébb mosollyal.

A túra végén még nem ért véget a nap. Visszatérve Eger belvárosába városnézés következett: macskaköves utcák, barokk épületek, tavaszi pezsgés. Szabadprogram keretében mindenki eldönthette, van még annyi ereje hogy bejárja a belváros ikonikus tereit vagy leül egy hangulatos kávézó teraszára, ahol a kávé mellett magába szívhatta a város atmoszféráját.

Hazafelé a vonaton kellemes fáradtság és elégedett mosoly ült ki mindenkire. Kicsit napcsípte arcok, poros túracipők, de tele élménnyel a szívünk. A Nagy-Eged hegy nemcsak kilométereket adott, hanem nevetést, barátságot és  már akkor tudtuk, hogy ez az első tavaszi túra csak a kezdet.
További képek a fotóra kattintva:
Angi képei:
Enikő fotói: